Egész évben június 25.-ét vártam, ezen a napon ugyanis nekivágtunk 12 diákkal és néhány tanárral egyetemben a nagyvilágnak. Magyarországon majd Ausztrián át, Csehországon keresztül elértük Németországot, ahol megpihentünk. Egy kiadós alvás után nekivágtunk újra az útnak és délután elértük a rostocki kikötőt, ahonnan 2,5 óra alatt komppal átjutottunk Dániába. Autóbuszra szálltunk és a főváros felé vettük az irányt. Koppenhágában meglátogattuk a városházát, a parlamentet, sétáltunk a vízparton és megnéztük Dánia nemzeti szimbólumának kikiáltott Kis hableányt. Utunk ezután Svédországba vezetett, Malmobe. Sok minden szépet láttunk ott is, de az élményeket mégiscsak a szállásunk tetőzte, ami egy kiszuperált vagonban, puritán körülmények között valósult meg. Majd Goteborg következett. Hatalmas kikötője ámulatba ejtett bennünket, s irigykedve csodáltuk az egyetemi részt is. De a régi jól bevált szokásunk - miszerint a bevásárlóközpont parki részében megpihenve, a kenőmájas szendvicset előhúztuk és jó ízűen falatoztunk – keltette a legnagyobb felhajtást. Bátran kijelenthetem, mi is látványosságnak számítottunk ott és akkor! Délután újra útra keltünk, cél Norvégia, Oslo. Reggel megcsodáltuk a város meseszép parkját, a Frognert, skanzent látogattunk, s imádtuk, hogy mindenhová komppal közlekedhetünk. Délutáni program közé tartozott a viking hajók megtekintése, sétálás a belvárosban, ahol az Egyetemet, a Parlamentet, a Királyi kastélyt és a Nemzeti színházat is megtekinthettük. Majd újra buszra szállva éjszakai utazással Stokholmba jutottunk. 1 napos városnézés, és ismét éjszaki járattal Trelleborg következett, ahol már várt minket a komp, amellyel Németországba jutunk. Az út 6 óra volt, de élveztük minden pillanatát. 7 emeletes hatalmas kompon, mintha csak egy kis városba lennénk mindent megtalálhatunk és mondanom sem kell, hogy a 6 órás út pillanatok alatt elröppent. Németországba újra buszra szállva már az otthont céloztuk meg, így jó néhány órás utazás után végre megpillanthattuk a Budapest táblát. Rengeteg új élménnyel tértünk haza, és bár az út nagyon fárasztó volt, de minden pillanatát sikerült kiélveznünk.

2009. július 7. van. Korábban keltünk a megszokottnál, mert mára félnapos hajókirándulás lett betervezve. A kikötőbe 8 férőhelyes Tyuk-tyuk taxival jutottunk le, és már a taxisofőr önmagában is egy élmény volt, amikor a városon keresztül és az alagútban is 80km/h sebességgel száguldott végig, holott a táblán 30as volt jelezve. 8 órára mindenki megérkezett és egyszer csak szembetaláltuk magunkat egy 3 emeletes gyönyörű kalózhajóval, a SULTAN II.-vel. A beszállás után egy „kalóz” körbejárt egy hatalmas sassal, mindenki vállára odaültette s így fotózkodhattunk. Néhány perc után kifutottunk, ezzel egy időben felhangzott a Vangelis Titánjai c. dal és elkezdődött a kalóz-show ami egész délelőtt tartott. A kalózok táncoltak és énekeltek, kötélen másztak és árbocokon ugráltak, valami felejthetetlen előadás volt. Majd ebéd következett, friss grillezett hal zöldségkörettel, pazar volt ez is. Egy kis szieszta után a hajó lehorgonyzott a tenger közepén, és az álomszép türkizkék víz csak úgy vonzott minket a csobbanásra. A víz kellemes volt és így teljesen felfrissülve visszafelé hajózva kezdetét vette az újabb show, ezúttal fakírok előadásában. Természetesen ezt is csak ámulva néztük és mire felocsúdtunk már újra a kikötőben voltunk. A hajót új élmények és emlékek tömkelegével hagytuk el, s megfogadtuk, ha egyszer ismét Hammametben járunk, megismételjük.

A régi időkben, amikor majdhogynem sehova sem lehetett menni, a romániai Kárpátok volt a mennyországunk. A mai napig emlékeimben őrizgetem a több száz csodálatos élményt. A káprázatos táj, az esti tábortüzes beszélgetések a helyi pásztorokkal, a finomabbnál finomabb helyi ételek…mennyei volt. Mára már sajnos megváltozott a helyzet, de a Kárpátok szelleme és szépsége még ma is egy oázis az elkényelmesedett és elüzletiesedett világban. Csodálatos pár napot töltöttünk ott a Horalky társaságában. Bátran állíthatom, az olyan embernek, aki sokat jár a természetbe, nincs szüksége menő autóra, plazma TVre, zsírleszívásra, pszichiáterre vagy csodabogyókra.
A természet feltölt életerővel, vidámsággal, jó érzéssel. Ez az ami mindennél többet ér.
Nagyné Patkó Zsuzsa

Ez volt életem első önálló utazása (szülők nélkül, leszámítva a fesztiválokat és a párnapos bulikat a haverokkal). Utazási irodát választottam, hogy minden meg legyen szervezve és én teljesen kikapcsolódhassak. 10órás buszos éjszakai út kicsit megviselt, de reggelre végre megérkeztünk Klenovicába. Luxus apartmanokban van a szállásunk, mák, egy 5ösbe csak mi kerültünk (én és Nóri ), így 2 balkonunk van gyönyörű kilátással, méretes nappali, TV, jól felszerelt konyha, stb. És a helyi pékség ugyanannyi távolságra mint a strand. 
Egy röpke alvás után, délután izgatottan lementünk a strandra. Már alig vártam életem első tengerbe vetését, de sajnos jött az első sokk. A parton mindenire 1 m2 hely jut, a vízbe ez ennek kb a duplája, tele németekkel. Sokk csak addig tartott, míg fel nem fedeztünk a közelben egy jó kis nyugis öblöt. És megtörténik, a tengerbe vetem magam…szuper érzés, de egyszerre furcsa is. Tavakhoz vagyok szokva, így meglepett, hogy a víz átlátszó, majd 10mig le lehetett látni. Tele van élőlényekkel, mindenütt halak és a víz SÓS (mily meglepő :)). Ezek után csodálatos 1 hetet töltöttünk el napsütésben, punnyadásban, fürdéssel, búvárkodással, hajókázással, sétákkal, evéssel és szexszel megszakítva. Endre

2009. június 13.-án rendeztük meg az idei VIII. Bükki Kerékpáros Teljesítménytúrát. A rendezvényt Dr. Tompa Sándor országgyűlési és önkormányzati képviselő nyitotta meg. A Herman Ottó Emlékpark bejáratánál kialakított rajthelyről indulhattak a versenyzők.

A résztvevők felkészültségüknek megfelelően 30, 50, 80 és 100 km-es távok közül választhattak, melyek jelentős szintemelkedéssel párosultak. A rajtban minden induló részletes útvonalleírást tartalmazó igazolófüzetet kapott, a fontosabb útkereszteződésekbe irányító nyilak kerültek felfestésre.

A résztevők száma 395 fő volt, mely a várakozásnak megfelelően alakult. Az ország távolabbi településeiről is érkeztek kerékpárosok, mint pl. Békéscsabáról, Derecskéről, Kevermesről, Székesfehérvárról, Szabadbattyánról, de Debrecen, Jászberény és Csákvár is képviseltette magát. Valamennyi induló szintidőn belül érkezett vissza a célba. A táv szintidőn belüli teljesítéséért egy medált és emléklapot kaptak a résztvevők.

A rendezvény sikeres lebonyolításában 45 fő rendező és önkéntes vett részt.
Gőz Brigitta

A tavasz - vagy inkább korai nyár - idén már március végén beköszöntött hozzánk teljes pompájában: rügyeztek a fák, finom tavaszi illat járt át minden vidéket, ahol jártunk. Jómagam a húsvéti jó időt kihasználva a családommal Eger mellett sétálgattam, valamint a bélapátfalvai mészkőbánya csodás, holdbéli világra emlékeztető kopár fennsíkjaira is sikerült eljutnunk, amely egyébként régóta közkedvelt kirándulóhely.

Tőletek is várunk tavaszünneplő kalandokat! Küldjetek nekünk rövid túrabeszámolót felfedezéseitekről, amit ezen a blogon fogunk rendszeresen posztolni, és ne feledjetek el Horalkyt magatokkal vinni - hiszen így a flickr oldalunkra - http://www.flickr.com/groups/horalky/ - is felkerülhettek a kedvenc túracsokitokkal együtt!

Ez a blog itt a természetjárással, kirándulással és sporttal foglalkozik. Ha van tipped hogy miről lenne érdemes írnunk szívesen vesszük leveled. Kérem regisztrálj és vegyél részt a beszélgetésben. Oszd meg velünk véleményed és tapasztalataidat.